Itt vagy
Nyitóoldal > Média > Cikkek > Intelligens tervezés vs. darwini evolúció I.

Intelligens tervezés vs. darwini evolúció I.

Az egyik legfontosabb, identitásunkat alapjaiban meghatározó kérdés: honnan származnak a fajok? Noha egy átlag ember ezt a témát nem érzi fontosnak, maga a téma nem véletlenül kavar akkora port… A véletlen eredményei vagyunk, cél (és így felelősség) nélkül, vagy teremtett lények, céllal (és így elszámolni valóval)? Ebben a cikksorozatban bemutatok egy bivalyerős érvet, ami garantáltan pontot rak a vita végére.

A fosszíliák lehetőséget adnak bepillantani a ősidőkbe, feltárják előttünk a régmúlt bizonyos részleteit. Noha az adattöredékek olyannyira hiányosak, hogy tűéles képet nem alkothatunk a Föld történetéről, egy dologban biztosak lehetünk – fajok tömkelege jelent meg, terjedt el és végül pusztult ki az évmilliók során, ergo a fajok nem léteztek örökké. Mi, emberek is megjelentünk valamikor, valahogyan – és a válasz arra a kérdés, hogyan jelentünk meg, könnyen befolyásolhatja az értékrendünket és világnézetünket.

Alapvetően két elképzelés létezik, és feszül egymásnak. A “régimódi” elmélet szerint egy felsőbb rendű, intelligens teremtő entitás alkotta meg a fajokat. Az intelligens tervező alatt általában Istent értik, de logikailag számításba jöhetnek egyfajta istenek, vagy a miénktől eltérő léttermészetű idegenek is.

Itt két további kategóriát érdemes megkülönböztetni egymástól: a modernebb szerint egy ősbaktériumba időzítették az összes olyan génmutációt, ami lehetővé tette az evolúciót és a fajok fokozatos megjelenését. Véleményük szerint irányított génmutációk nélkül nem alakulhattak ki azok a szervek és testi funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek az új fajok megjelenéséhez. A “konzervatívabb” felfogás szerint azonban a teremtő vagy teremtők nem bíbelődtek baktériumokból evolválódó rendszerekkel, hanem a fajok egymástól független teremtési aktusok eredményei. Mi most nem teszünk különbséget a kettő között: csak a közös nevezőt nézzük, azaz hogy az élővilág fajgazdagsága nem alakulhatott ki intelligens közbeavatkozás nélkül. Ez az értelmes tervezettség teóriája.

Az értelmes tervezettséggel szemben áll egy modernebb, alig 150 éves múltra visszatekintő, ellenben annál populárisabb nézet: a darwini evolúció elmélet. Érdemes külön kezelni az evolúció fogalmát a darwini evolúciótól. Az evolúció elmélet szerint az élőlények szaporodás során hibásan másolják tovább a genetikai örökítőanyagukat, és ezeket a DNS-ben bekövetkező változásokat hívjuk mutációnak. A mutációk következtében az utódok kissé eltérő tulajdonságokkal fognak rendelkezni. Egyes utódoknak kedvezőbbek lesznek a változások egy adott élettérben, míg más utódok hátrányba kerülnek. A hátrányosabb helyzetű egyedek kevesebb eséllyel adják tovább örökítőanyagukat, így azok mutációi kivesznek a populációból, míg a rátermettebb egyedek, mivel sikerebben maradnak életben és szaporodnak, új tulajdonságaikat szélesebb körben is elterjesztik.

Hozzá kell tennem, hogy a mendeli genetika szerint elsősorban nem a mutációk okozzák az egyedek eltérő tulajdonságait – például én is magasabb vagyok a bátyámnál, de nem egy mutáció miatt, hanem mert az emberi faj génkészletében már eleve ott vannak a különféle testi jellegek genetikai lehetőségei (pl. a különféle szemszínek, testalkatok stb.), és így a környezeti hatások, a véletlen és talán egyéb, még nem ismert genetikai törvények függvényében jelennek meg a fizikai sajátosságaink.

Szóval, ha nagyon egyszerűen le akarjuk írni az evolúció “képletét,” akkor az így nézne ki: mutáció + természetes szelekció = evolúció. Ezt nem érdemes vitatni. Azonban a darwinisták tovább mennek, és feltételezik, hogy az évmilliók során felhalmozódott apró változások összeadódnak, ezáltal egészen új szerveket, formákat és végül fajokat eredményezve. Ez a modell kiszorít mindenféle Istent vagy egyéb értelmes tervezőt a képből, hiszen az irányítatlan természeti folyamatok önmagukban is képesek teremteni.

A darwini evolúció elsőre talán igen meghökkentő elmélet – igen, megdöbbentő belegondolni, hogy a véletlenszerű mutációknak köszönhetően, ha elég messzire visszavezetem a családfámat, idővel eljutok egy baktériumhoz. Azonban tény, hogy az elmélet mára olyan népszerűvé vált tudományos és laikus körökben (ennek is megvannak a maga ésszerű okai), hogy puszta megkérdőjelezése is komoly indulatokat képes kiváltani, a kétkedőket pedig azonnal a tanulatlan, a vallásosságtól elvakult, vagy egyenesen az elmeháborodott jelzőkkel illetik.

Nos, akkor hadd csatlakozzak az elmeháborodottak és tanulatlanok csapatához! Bár, mint látni fogjuk, a kétkedés nem alaptalan…

Hogyan dönthetjük el, hogy a két tábor (intelligens tervezés vs. darwini evolúció) közül melyiknek van igaza? Az elméletek merőben ellentmondanak egymásnak, ezért úgy tűnik, az egyik elmélet igazat állít, míg a másik téved. Léteik-e perdöntő bizonyíték? Meg lehet-e végérvényesen válaszolni a kérdést, ami oly sok éve ad apropót a vérgőzös vitáknak?

Igen, meglehet, és már meg is válaszolták. Egy amerikai biokémikus, az intelligens tervezettség mozgalmának egyik oszlopos tagja, Michael Behe olyan érvelést vezet le, amitől földön koppant az állam, ami romba dönti még a legelvadultabb darwinisták racionális érveken alapuló hitét is, és ami végleg elsöpri a kételyt afelől, hogy teremtett lények vagyunk, mégpedig nem csak mi, emberek, hanem az egész bioszféra, annak minden egysejtűjével együtt…

És innentől kezdve már csak két kérdés marad: kik, és milyen céllal teremtettek minket? Ez persze már nem a természettudomány, hanem a filozófia és a teológia asztala.

Szóval, készen álltok? Készen álltok Michael Behe paradigmaváltásra késztető érvére, ami szembesít a ténnyel, hogy nem a vak véletlen eredményei vagyunk, felelősség nélküli élettel, hanem egy cél érdekében teremtett lények, felelősséggel és feladattal?

Akkor tartsatok velem a következő részben is! 🙂

/Rúpa/

Facebook - Önvalónak való

Hasonló bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Top