Itt vagy
Nyitóoldal > Média > Cikkek > MásoK(k)? – egy boncolás margójára

MásoK(k)? – egy boncolás margójára

A következő gondolatébresztő írást egy országos húsmentes csoportból (ld. végén) hoztam el Nektek. Igazi könnyed esti olvasmány T-rex egyenes ágú, csúcsragadozó leszármazottainak, békés legelőknek, fotoszintetizáló fényevőknek és bárminemű, érző földlakók számára.

szóval: „mostanság adatott az a lehetőség, hogy egy 1 órás boncolást végignézhettem…egy idős férfi pár napos holttestén.

Azért gondoltam, hogy megosztom veletek, mert sokszor azzal ellen érvelnek a nem növényevők, hogy az állat húsa ‘más’. Persze nem tudják megmagyarázni, hogy miben…de nyilván másképp viszonyulnak hozzá. Én sem voltam mindig növényevő, sőt, falun több állat-vágást láttam már és kolbászt meg vérest hurkáztam. Igaz, azon állatok visítottak az életükért feldarabolás előtt, de most nem térnék ki arra, hogy mennyire erkölcstelen gyilkolni (hisz minden állat élni szeretne, egyik sem áldozza fel magát kényelmünkért), maradjunk annyiban, hogy meg tudom érteni a húsevők álláspontját, hisz sokáig én is az voltam.

Ma viszont bebizonyosodott számomra, hogy nincs nagy különbség bárány, kecske, disznó, marha és ember között, amikor boncolásról van szó. Persze, mind tudjuk, hogy alapjában ugyanazon szerveik vannak a gerinceseknek (agy, szív, gyomor, tüdők, vesék, epe, bélrendszer, stb)…de teljesen más amikor azt látod, hogy egy ember fejbőrét megmetszik, homlokát előrenyúzzák az arcára, körbefűrészelik a koponyáját, kiveszik az agyát és ezt felszeletelik előtted. Vagy amikor felvágják a hasát/ mellkasát, kiveszik a szerveit, majd a nyelvét a nyelőcsövén keresztül megvágják, visszahúzzák és kiveszik a felmetszett torkán keresztül.

Szerencsére nem kellett nagy akaraterő megállni két lábon mindeközben és az ebédet is magamban tartottam…bár amikor a gyomrában néztünk picit hátrébb léptem.A szagokra elég érzékeny vagyok, így számomra elég kellemetlen volt egy órán keresztül ezt szívni magamban. Főleg akkor éreztem minden vegyi összetételét, amikor a nagyvárosi szmogtól helyenként kicsit elsötétedett tüdő került a szike alá és a levegővételre emlékeztetett. A boncasztalt teljesen körbejártam, többször is, de nem tudtam menekülni egy olyan ‘illattól’, amiről egyből a húspult jutott eszemben. Azon kirakatok, amelyekben halmokban sorakoznak a nyers csirkecombok és kivágott mell-filék, a sertéslábak és oldalasak, különböző belsőségek és akár egész malacfejek. Eddig is kerültem a hentes részlegeket egyrészt a szag miatt, de mostantól lehet fizikai rosszullétet fog előidézni bennem, ha oda keveredek. Eddig valahogy nem gondolkodtam el azon, hogy ugyanaz a szaga van az embertetemnek, mint a Lehel-csarnok hússétányának.

Régebben a kedvenc falatom a máj volt (meg az agy), így az volt talán a legmaradandóbb számomra, amikor a szakértődoktor elkülönítette a férfi máját és elkezdte szeletelni (hogy megnézze vannak e benne rendellenességek?). Ledöbbentem, mennyire nem különbözik a marháétól. Ha ebből a darabból 10 éve egy mészáros vágta volna ki a kért mennyiséget, a bevásárló zacisban simán hazacipeltem volna lisztben mártani, olajban megsütni, és csak lassan fogyasztottam volna el, hogy minél tovább élvezzem az ízét.

Sújtó érzés volt szembesülni azzal, hogy hol tartunk mint civilizáció…mennyire maradiak vagyunk, mennyire nincs realitás érzékünk és hogy mennyire el van cseszve az oktatásunk…azaz a jövőnk. Ettől függetlenül, semmiképp nem akarom negatív élménynek festeni, mert úgy érzem értékes szembesülés-sorozatban volt részesem. Boldog vagyok, hogy megtettem, mert kétségtelenül több lettem.

Ha minden ember megtapasztalná azt amit ma én, valószínűleg máshol tartanánk. Nem csak étkezési szempontból, hanem élet-értékelést érintő nézőpontból is.

Bátorítalak benneteket, hogy továbbra is ‘tartsatok ki’ a tisztán növényi étrend mellett, hisz, egyszerűbben nem tudok fogalmazni: primitív és beteges hullákat enni és viselni. Adjátok nyugodtan át másoknak is…ne tartsátok magatokban, az agyban egyszer csak úgyis megszűnik a vérkeringés…a tudás és az együttérzés viszont generációkon át, akár az emberiség végéig élhet…”

forrás: Vegan in Hungary – Cs.J.H. írása.

/Kingu/

Facebook - Önvalónak való

Hasonló bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Top