Itt vagy
Nyitóoldal > Média > Cikkek > Mi az a valóság,ki dönti el?

Mi az a valóság,ki dönti el?

Sok embernek van hajmeresztő világképe a modern korban (egy szempontból az enyém is az), de a modern kori gondolkozásmód is hajmeresztő volt 150 éve. Végső soron mi határozza meg, hogy egy világkép hajmeresztő-e? Talán csak a kötött paradigmák.

Érdekes, hogy tengernyi olyan világnézet létezik, ami első kanyarban számtalan tapasztalati adatot magyaráz meg és foglal logikus rendszerbe. Sok ember van meggyőződve arról, hogy az ő szemléletmódja (még ha nem is tökéletes, de) elég tuti, és minimum az egyik legegzaktabb, a valósághoz legjobban közelítő nézet a világon. Hallgass meg egy buddhistát arról, hogy miért Buddhának van igaza, és olyan kiselőadást fog rögtönözni, amit egy laikus igen meggyőzőnek fog találni. Aztán hallgass meg egy darwinistát – rengetek érvet fog felsorakoztatni, és logikusan levezeti neked, hogy az evolúciós mechanizmus elég önmagában az élet és a fajok kialakulásához. Egy laikust (de még akár egy egészen tanult személyt is) könnyen meggyőzhetnek. Mindez érvényes lehet a keresztényekre, az iszlámra, a legkülönfélébb hindu vallásokra és filozófiai iskolákra, Descartes-ra és más nyugati filozófusokra, bárkire. De mindezektől függetlenül nem lehet mindenkinek tökéletesen igaza, mert alapvető dolgokban mutatnak összeegyeztethetetlen eltéréseket.

Egyszóval el kell ismernem: a valóság megértése iszonyúan nehéz dolog, és ezért megértem, hogy ilyen nagyfokú zavarodottság és kétkedés jellemzi az emberek többségét. Aztán vannak, akik nem kétkednek és nem érzik magukat zavarodottnak – de a markáns magabiztosságuk hátterében gyakran csak egy törékeny hiedelem húzódik meg, amihez érzelmi vagy egyéb okokból nagyon ragaszkodnak, és amit ezért mindenáron védelmezni kívánnak.

Mit lehet tenni ebben a nehéz helyzetben? Beletörődni a létbizonytalanságba?

Semmiképpen sem.

Inkább nagyfokú nyitottságot ajánlanék, ami azzal kezdődik, hogy átmenetileg fiókba pakoljuk az összes paradigmánkat. Nem kell tőlük végleg megválnunk, ne érezzük úgy, hogy hűtlenné válunk az elveinkkel vagy isteneinkkel, Istenünkkel szemben. Egyszerűen csak váljunk ismét egyszerű, tiszta fejű gyermekké, aki elkerekedő szemmel csodálkozik rá a világra, és ártatlan, kétszínűségtől és önbecsapástól mentes, őszinte attitűddel kérdéseket tesz fel magával és a környezetével kapcsolatban.

Ezzel egyidejűleg viszont nem csak kisgyermeknek, de éles látású filozófusnak is kell lennünk. Tartsuk fejben, hogy az eddig tapasztalt problémáink valószínűleg a helytelen látásmódunkból erednek, a tudatlanságunkból, és hogy legfontosabb feladatunk éppen ezért ezeknek a félreértéseknek a tisztázása.

A VedaTube nevű YouTube csatornánkra tervezett filmek és az itt közzétett cikkek a félreértések tisztázását szolgálják.

Facebook - Önvalónak való

Hasonló bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Top